Kertápolás vegyszer mentesen
Vegyszer mentesen is lehet kertet építeni és ápolni?
Örömmel tölt el, hogy immár két éve nem használok vegyszereket. Legutóbb, egy kedves ismerősöm megkért, hogy permetezzem meg a gyümölcsfáit tavasszal, mintegy lemosó permetezésként. Kis barátaimat sajnáltam, vagyis a méheket, mert még ha csak kén tartalmú vegyszer volt, akkor is valószínűleg nagy kárt okoztam nekik. Bár nem vagyok méhész, azt tudom, hogy nem fogadják be a kaptárba akkor, ha idegen szag, illat van a kis szorgalmas dolgozón. Ott és akkor eldöntöttem, hogy ennyi volt a vegyszerekből. A tulajdonos részéről kidobott pénz, mert ha elkezdi permetezni azt a néhány beteges gyümölcsfát, akkor nincs megállás, folyamatosan ezt kell tenni. Ez természetesen gyengíti a növények természetes védekező képességét. Felesleges környezet terhelés és a munkát végző szakember, vagy hobbi kertész egészségére is veszélyt jelent.
Anno a 90-es években a kertészeti technikumban évente többször is kellett menni májfunkció vizsgálatra, most már értem, hogy miért volt erre szükség. Egy korábbi emlék is negatív érzéseket kelt bennem a vegyszerek iránt, gyermekkoromban vidéken a TSZ-ben volt permetező gép, traktor, nagy-nagy vegyszeres konténerrel járták az utcákat, és jó pénzért lefújták az almáskerteket (sajnos a motiváció ma is ez). Ezekre az emberekre, akik talpig a méregtől megsárgult gumiruhában dolgoztak, emlékszem, jellemzően 50-es éveikben haltak meg rákban.
Így eljutottam az álláspontomra, hogy nem fogok használni ilyen anyagokat. Igaz ma már tiltottak ezek a szerek, de meglepő milyen sok 10-15 éves fél literes Bi58 lapul a faházikók polcain. Az ügyfeleim szemléletét is szeretném formálni ez irányba, akik nagyon is nyitottak erre, és hálásak emiatt, hogy új alternatívákat kapnak a kertjük gondozására, létrehozására.
Néhány példa
Krisztina egy nagyon lelkes kert tulajdonos, aki szívén viseli a kert egészségét, amit jelentős munkával valósítottunk meg. Egyik meleg párás májusi napon a vérszilvafájukat teljesen ellepte a levéltetű. Ragadt, csöpögött a mézharmattól, és már kezdett sötét folt lenni a kertben. Ekkor a konvencionális kert tulajdonos ”megkínálja” a levél tetveket piritroid tartalommal. Nem így az ügyfelem! Kedvesen elmagyaráztam neki, hogy pánikra semmi ok, és ne hamarkodja el a permetezés felőli döntést! Megmutattam neki közelről, hogy a fát nem csak levél tetvek lepték el, hanem apró kis „szörnyek” is, amik jobban megnézve katica bogár lárvák! Ha lefújta volna a fákat, akkor ők is hamar elpusztultak volna, és az összesen 9 generációjú levél tetvek következő hada hamar átvette volna az uralmat, immár a katicabogár lárvák nélküli terepen. És akkor a fa vesztésre állt volna garantáltan. Így viszont ráhagytuk a feladatot a természetre, vagyis a kis monszterekre (katicabogár lárvák) és néhány nappal később a fán helyreállt az egyensúly, mindenki nagy örömére.
Érdemes megfigyelni a kertünkben élő madarakat, mit eszegetnek, mivel táplálkoznak.
Saját tapasztalatom, amit Csepelen Marika néni kertjében figyeltem meg, hogy egy hétköznapi madárka, ami sajnos kezd eltűnni a kertekből, a házi veréb nagyon szívesen lakmározik a kövér zöld vagy akár fekete levél tetvekből, ráadásul igen mohón. Amikor először láttam a kis passer domesticust a rózsa bokor tetején falatozni a levél tetvekből, akkor még jobban megszerettem e kedves kis teremtényt. Rossz belegondolni abba, ha vegyszerrel szennyezett levél tetveket visz a fiókáknak, akkor az a teljes fészekalj pusztulását okozza. Vagy ha a szülő hamarabb lesz áldozat, a fészek alj ezután éhen hal.
Van ennél rosszabb mégpedig a gyomírtó…Meg a talaj gyilkos fertőtlenítő és társai….
Magevő madarak, tengelic és a kenderikék, zöldikék nagyon érzékenyek, és hamar elpusztulnak egy ilyen permetezés körletében. Annyira tiszteletlen ez az élet létrehozója iránt!
A kertépítők esetében nagyon szükséges lenne, hogy változzon a szemlélet mód, legalább egy kicsikét, és segítsenek ők maguk is úgy, hogy mint úttörők, elől járjanak az érzékeny ökoszisztéma megőrzésében.
Nagyon örülök, hogy vannak a celeb kertészek között, akik szívből így cselekednek, a social media felületeken sok ilyen hasznos videót, cikket lehet találni. Viszont a legtöbb kertész cég a profit érdekében fényes nappal (törvényi előírás, hogy a szomszédok beleegyezése szükséges egy ilyen akcióhoz) ész nélkül permetez glyfozáttal és társaival. Fent vázolt következményekkel a természetre, kb 50 ezer Ft-tal bővítve egy fél órás munkával a bevételt. Sajnos ez a valóság.
A természet-barát kertészkedés hosszú távon kifizetődő, vagyis hálás dolog, előbbi vegyszereskedés viszont gyors bevétel, sajnos a probléma gyökere ez.
Szót kell ejtenem a gyep gyilkolásról.
A legtöbb kertész amikor új kertet épít neki áll a régi gyep kétszer háromszori gyomirtásához, aztán a talaj fertőtlenítőnek nevezett gyilkos szer kiszórásához, ami garantáltan megöl minden életet. Azután drága műtrágya segítésével doppingolják a gyepszőnyeget, majd permetezik gomba ellen, majd műtrágyázzák. A gombaölő szer mint az antibiotikum, nem válogat a hasznos gombák káros basidiumok között, csak egy tünetet kezel. Megölve a lehetőséget is a talajélet burjánzására.
Mi a megoldás tehát? A talajt tápláljuk, ne a füvet! A talajt tápláljuk, ne a növényeket!
Ez működik ősi időktől fogva garantáltan, hiszen így lett tervezve. Komposzttal és humusszal tápláljuk a környezetünkben a növényeket. Érdemes megfigyelni a főváros parkjait, a Főkert bőkezűen ellátja a zöld felületeket komposzttal, eredménye pedig harsogó, egészséges zöld terület! De a legfőbb példa az erdő és a természetes fatársulás.
Lehet tehát vegyszerek nélkül építeni és fenntartani környezetünket, kertünket.
Legközelebb írok a méhek, poszméhek szerepéről, kerti tavacskák nagyszerű hatásáról az élővilágra, és ezzel együtt a mi érzelem világunkra.
Valamint arról, hogy ne nyűgnek tekintsük, se ne tehernek a kerti munkát, hanem tudjuk élvezni, és ami felett nincs hatalmunk azt tudjuk elengedni. A kert ne stressz forrás legyen, hanem a stressz ellenszere, ami fejben kezdődik.